A kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) talán a legismertebb, kertbe is kiültethető télálló pálma hazánkban. Gyakran találkozhatunk vele ma már a nyomtatott és internetes katalógusokban is, rendelhetünk kicsit és egész méreteset is.
Már jó néhány éve, hogy kaptam pár magot a Kertészeti (ma Corvinus) Egyetemről - az egyik kertészeti lapban ajánlották az érdeklődőknek - nagy izgalommal azon nyomban el is vetettem, és vártam, hogy mi lesz.
Nem kelt ki az összes mag, de ami kikelt, azt igen nagy gonddal ápolgattam, talán ennek köszönhető, hogy végül már csak kettő maradt (már nem tudom, hol olvastam: "a növények sok mindent képesek túlélni, sokszor a leggondosabb ápolást is"). Hamarosan ez a kettő is lefeleződött egy tavaszi átültetés után, így már csak egyetlen kínai kenderpálmával büszkélkedhettem.
A továbbiakban ez már bírta a strapát, két költözést is sikeresen átvészelt, és mivel időközben ápolási kedvem is a normálisra mérséklődött, több veszély már nem fenyegette.
A továbbiakban ez már bírta a strapát, két költözést is sikeresen átvészelt, és mivel időközben ápolási kedvem is a normálisra mérséklődött, több veszély már nem fenyegette.