Kerti télűző + videó

Talán hamarosan...
Eredetileg a fagyal szaporításáról terveztem írni néhány gondolatot, előtte azonban még nem tudom megállni, hogy egy rövid bejegyzés erejéig ne kürtöljem világgá - meguntam a telet.

Gondolom, nem vagyok egyedül, akinek elege van már a hidegből, ködből, fagyos szelekből (fűtésszámlákból). A kertben tennivaló akad ilyenkor is, de a vége legtöbbször az lesz, hogy csak a kert fáit, cserjéit látogatom sorra, és végül megállapítom, hogy tegnap óta nem történt semmi.

Miközben azon gondolkodtam, hogy is tudnám ezt a télűző hangulatot szavakba önteni, arra jutottam, hogy a legjobb az lesz, ha nálam szakavatottabb tollforgatókra bízom.

Következzen tehát egy részlet Fekete István "Tél" című verséből:

"... Tél apó, Tél apó, mit akarsz hát végre?
Napra vágyunk! Madárdalra, és nem hideg jégre.

Eltettük a szánkót, el a korcsolyát is,
Alszik már a sítalpunk és alszik a bundánk is.

Eredj hát, Tél apó, hiszen itt vagy régen,
S nincs madárdal az erdőben, nincs virág a réten!

Eredj csak, öreg Tél, senki nem maraszt,
És küldd el minél hamarabb, küldjed a szép Tavaszt!"


A végére pedig egy kellemes ráadás: