 |
| fotó: Tamara Horová |
Egy kis kitérővel kezdem, akit kizárólag a levendula szaporítása érdekel, az nyugodtan ugorja át ezt a részt, kicsivel lejjebb rátérek a magvetésre is.
Az első levendulatövem Szegedről származik, a szegedi piacon vettem (férfi létemre is imádom ezt a piacot, csak itt tudunk amolyan igazi házi túrót és tejfölt venni. Csak ebből lehet valami fenséges rakott palacsintát sütni - a kész, túróval töltött és begöngyölt palacsintát szorosan egymás mellé helyezzük egy tepsiben, vastagon leöntjük cukros tejföllel, és még egyszer kisütjük sütőben. Hidegen is élvezetes, de bolti alapanyaggal ne is próbálkozzunk).
Visszatérve első levendula tövemre, rendszeres "fazonigazítással" elég rendes kis bokrot sikerült belőle nevelni, az összes későbbi levendulám ennek a magjaiból származik. Időközben - köszönhetően egy túl intenzívre sikerült fiatalítási próbálkozásnak - átköltözött az örök levendula mezőkre, így ma már az utódai utódait nevelem. Tulajdonképpen egyetlen tőről több száz levendula előállításához elegendő maghoz juthatunk.
E rövid kitérő után jöjjön a levendula magvetéssel történő szaporítása!
Mag gyűjtése:
Nyár végén érő magját a szárak levágásával - melyet összeköthetünk anyanövényünknél egy kis szolid visszavágással, "fazonigazítással" a dúsabb növekedés érdekében - akkor gyűjtsük, amikor már elvirágzott, de a virágai még nem száradtak el teljesen. Ha túl sokáig várunk, a magjai kipotyognak idő előtt. Ezután érdemes egy kicsit szárítani, például egy megfelelő nagyságú kartondoboz fedelében vékony rétegben elterítve napos, száraz, nem túl szeles helyen. Mi erre egy idő óta az autó kalaptartóját használjuk, ragyogóan felmelegszik, egy erősebb szél nem borítja fel, és nem utolsó sorban még sokáig kellemes levendula illatban utazhatunk.
Ha már jól megszáradt, egy kis rázogatással hozzájuthatunk a még benn maradt magokhoz, melyeket ezután szárazon tárolunk a magvetésig, a szárát pedig bevihetjük a lakásba, és szabadon, vagy vászonzacskóba kötve élvezhetjük az illatát (állítólag molyűző hatása nem is annyira igaz, de ezt csak úgy hallottam).
Mag előkezelése vetés előtt:
A magoknak, ahhoz hogy ki is keljenek, hideghatásra van szükségük. Legegyszerűbb - mivel így tőlünk nem igényel semmi különösebb tennivalót - ha még a tél beköszönte előtt elvetjük a magokat, de eredményes lehet hat hétre hűtőszekrénybe helyezni az elvetett magokat tartalmazó kis ládát. Tihanyban hallottam egyszer, hogy vetés előtt érdemes egy kicsit megtaposni a magokat. Kipróbáltuk, két újságpapír közé helyezett magokat finoman megtapostuk, aztán később már ezt elhagytuk. Igazából semmi különösebb eltérést nem tapasztaltunk a taposott és nem taposott magok kelésében, de azért megemlítem, hátha valaki hasznát veszi.
Magvetés
A magvetés ideje szabadban az előbb említettek miatt késő ősz, tél eleje, de vethetjük március - áprilisban is üveg vagy fólia alá. Jó vízáteresztő laza, nem túl kötött talajra van szüksége, melyet homok, perlit vagy tőzeg bekeverésével is elérhetünk. A jó laza talaj a mi munkánkat is megkönnyíti majd később a növények átültetésekor, és a növények gyökérzete sem sérül meg.
Mivel sötét színű apró magvakról van szó, a vetéskor egy kis homokkal összekeverhetjük. Így részben egyenletesebben tudjuk a talaj felszínére szórni a magokat, másrészt jobban látjuk, hogy hova vetettünk már és hova nem.
A takaróföld vastagsága egyesek szerint 0,5 - 1 cm, mások szerint 1 - 1,5 cm. Nos, biztosan így helyes, én a magam részéről sosem takartam ilyen vastagon. Két módszert alkalmaztam, vagy finoman földet rostáltam a magvetésre olyan vastagon, hogy éppen mindenhol takarja (ilyenkor jött jól a homok elütő színe), vagy egyszerűen csak gereblyével nagyon finoman "végigkapirgáltam" a magvetést, a pici magok így lekerültek máris a talajmorzsák közé. Mivel mindkét módszerrel szépen kikeltek, nagyon nem lehet rossz így sem. Természetesen bárhogyan is vetjük el, a talajfelszínt a végén tömöríteni kell.
Kelés után
A kikelő magoncokat széttűzdelhetjük, becserepezhetjük (lehetőleg mély cserépbe), de helyben is hagyhatjuk, az utóbbi esetben magasabb, de kevésbé bokros lesz. Szétültetéskor egy kissé vágjuk vissza a növényeket, részben az átültetés, részben a bokrosodás miatt. Később ezt a visszavágást a bokrosodás érdekében még megismételhetjük.
Magvetés
A magvetés ideje szabadban az előbb említettek miatt késő ősz, tél eleje, de vethetjük március - áprilisban is üveg vagy fólia alá. Jó vízáteresztő laza, nem túl kötött talajra van szüksége, melyet homok, perlit vagy tőzeg bekeverésével is elérhetünk. A jó laza talaj a mi munkánkat is megkönnyíti majd később a növények átültetésekor, és a növények gyökérzete sem sérül meg.
Mivel sötét színű apró magvakról van szó, a vetéskor egy kis homokkal összekeverhetjük. Így részben egyenletesebben tudjuk a talaj felszínére szórni a magokat, másrészt jobban látjuk, hogy hova vetettünk már és hova nem.
A takaróföld vastagsága egyesek szerint 0,5 - 1 cm, mások szerint 1 - 1,5 cm. Nos, biztosan így helyes, én a magam részéről sosem takartam ilyen vastagon. Két módszert alkalmaztam, vagy finoman földet rostáltam a magvetésre olyan vastagon, hogy éppen mindenhol takarja (ilyenkor jött jól a homok elütő színe), vagy egyszerűen csak gereblyével nagyon finoman "végigkapirgáltam" a magvetést, a pici magok így lekerültek máris a talajmorzsák közé. Mivel mindkét módszerrel szépen kikeltek, nagyon nem lehet rossz így sem. Természetesen bárhogyan is vetjük el, a talajfelszínt a végén tömöríteni kell.
Kelés után
A kikelő magoncokat széttűzdelhetjük, becserepezhetjük (lehetőleg mély cserépbe), de helyben is hagyhatjuk, az utóbbi esetben magasabb, de kevésbé bokros lesz. Szétültetéskor egy kissé vágjuk vissza a növényeket, részben az átültetés, részben a bokrosodás miatt. Később ezt a visszavágást a bokrosodás érdekében még megismételhetjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése