Fagyal szaporítása házilag

Sövények kialakítására többféle cserje is alkalmas, ezek közül talán leggyakoribb a fagyal (széleslevelű vagy télizöld fagyal - Ligustrum ovalifolium). Ha csupán néhány méteres sövényről van szó, az ehhez szükséges fagyal csemetéket legegyszerűbb megvásárolni, hosszabb sövény esetén azonban már nem is olyan olcsó mulatság.

Ha két sorban ültetjük háromszög kötésben 40 cm-es tőtávolsággal, folyóméterenként 5 db fagyalra lesz szükségünk, így ez a jelenlegi árakon - szabadgyökerű csemetével - méterenként 400-500 Ft.

Hogy ez kinek olcsó, vagy kinek drága, mindenki döntse el maga, viszont ha nem bírunk a bennünk rejtőzködő kertészkedő ösztönökkel, mindenképpen saját magunk is nekiláthatunk a fagyal szaporításának. Nem nehéz, a rossz nyelvek szerint ha az ember egy fagyal vesszőt a háta mögé hajít abból már fagyal lesz. Ez természetesen túlzás, ezért a szükséges darabszámnál feltétlenül többet készítsünk.

A fagyal szaporításának klasszikus módja a dugványozás, aminek a lényege, hogy vágunk a növényből egy kis részt - mely ilyenkor ezer sebből vérzik - és megpróbáljuk életben tartani addig, amíg kifejleszti magának a hiányzó részeket, esetünkben gyökeret és hajtást.

Két módon is dugványozhatunk, az egyik a fásdugványozás. ez az egyszerűbb, a másik pedig a hajtásdugványozás, ez egy kicsit "macerásabb", cserében van egy kis előnye.

Fásdugványozás: azért fás, mert a növény teljesen beérett, megfásodott, levéltelen veszőjéből készítjük. Az ehhez szükséges vesszőket télen, fagymentes időben szedhetjük meg, de ha nem akarunk vesződni a tárolással, gombák elleni védelemmel, akkor akár közvetlenül a dugványozás előtt is - március eleje - megszedhetjük, lényeg, hogy még rügyfakadás előtt.

Ezeket kell megvágni 15-20 cm hosszúságú darabokra. Általában jó, ha a megvágott dugvány tartalmaz legalább 2 rügypárt, az egyikből fejleszt gyökeret, a másikból hajtást, a fagyal esetében azonban ezt nem kell olyan szigorúan vennünk, mert ízközben is képes járulékos gyökereket fejleszteni. Sőt, akár kötegestől is megvághatjuk például éles szalagfűrésszel.

Következik a tűzdelés, a felső rügypár kerüljön a talaj szintjére, a dugványok mellett egy kicsit tömörítjük a talajt, majd "felcsirkézzük", a dugvány kiálló részét földdel felkupacoljuk. És kész.

Hajtásdugványozás: a dugványokat a zöld, vagy félig-meddig beért leveles hajtásrészekből készítjük, én leginkább az augusztus elején készített félfás dugványozást ajánlom. Lehet korábban is, lényeg, hogy a növény túl legyen az intenzív növekedési szakaszon. Mivel már vegetációs időszakban vagyunk, a dugványokon lévő levél párologtat, gyökérzet pedig még nincs, szükséges párás környezetben fólia alatt, vagy üvegházban gyökereztetni. Cserébe viszont tavasszal - szemben a fásdugványokkal - már egy kifejlődött gyökérzettel kezdi az évet.

A hajtásokat érdemes reggel korán szedni, és egy vödör vízbe állítani. A dugványok hossza elég, ha kb. 12 cm, és azért jó, ha ezen is van legalább két levélpár. A levelekből csak a fölsőket hagyjuk meg, a minél kisebb párologtatás miatt ezeket is kisebbre kell vágni, a többit pedig szedjük le. (Egy ilyen dugványt láthatunk a bejegyzés elején. A levelek rombusz alakúra vágása csak az én mániám, lehet félbe, harmadába is, de így sűrűbben lehet eltűzdelni).

A megvágott dugványokat laza homokba, perlitbe vagy tőzegbe tűzdelhetjük, (így dúsabb gyökeret fejleszt) olyan mélyre, hogy stabilan álljon. Mindjárt tálcára is tűzdelhetjük, így tavasszal, a kiültetéskor könnyebb a mozgatás.


Ezután már csak biztosítani kell a folyamatos párás környezetet, locsolni, a fólia fölé érdemes árnyékolás céljából raschel-hálót is tenni.

Pár hónap múlva, ősszel, október végén, novemberben egy szélcsendes, párásabb napon a fóliatakarást óvatosan meg is szüntethetjük, és tavaszra kész a gyökeres dugvány. Ezeket akár a végleges helyükre is ültethetnénk (és kapálhatnánk jó sokat), így még egy évig neveljük 25-30 cm-es sortáv és 3-4 cm tőtávra ültetve. Tulajdonképpen ekkor jutunk év végén a kereskedelemben is kapható kb. 40-50-60 cm nagyságú 2-3 ágas növényekhez.

24 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Sok sikert!
      Ha van kedved, számolj be az eredményről.

      Törlés
  2. Én megcsináltam (a hajtásdugványozást választottam) és 2-3 hónap elteltével szép új hajtásokat hozott (10-15cm). A telet átvészelték, most újra rügyeznek.
    Mikor lehet őket kiültetni és mikor kell őket visszavágni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy sikerült!
      Ahogy az időjárás és a talaj állapota engedi kiültethető, minél előbb, annál jobb. Kiültetéskor a gyökeret és a hajtásokat is vissza kell vágni. Ne sajnáld a hajtásokat később sem erőteljesen visszavágni, ettől fog jól bokrosodni.

      Törlés
  3. Szia

    És télen te hol tartod a dugányokat?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Én sehol, mert a félfás dugványozást szeretem. De a megvágott dugványokat 50-100 db-os kötegekben lehet tárolni, két helyen szorosan átkötve, hűvös helyen (pincében, szabadtéren veremben) nyirkos közegben (homok, fűrészpor, forgács). Mivel így könnyen penészedhet, szükséges gombaölő szerrel porozni, csávázni.

      A kötegeket álló helyzetben, akár több sorban is rétegezhetjük. Tavasszal figyelni kell, nehogy idő előtt beinduljon a hajtás vagy a gyökérzet kifejlődése (ezek a gyökerek kiültetéskor úgyis letörnek, a hajtás sem marad meg). Ilyenkor bevethetünk egy trükköt: fejre állítjuk a kötegeket - ezzel jól becsapjuk a növényt, hogy merre van fent és lent - aztán egy hét múlva, mire alkalmazkodna visszafordítjuk, így nyerhetünk egy kis időt.

      Törlés
  4. Válaszok
    1. Valóban renkívül időigényes dolog egy nagyjából tíz perces munkát elvégezni, aztán meg hónapokig csak hagyni a növényeket. :D :D: :D

      Törlés
  5. Én a fás dugványozással próbálkozom. Tekintettel arra, hogy viszonylag későn (március közepén) vágtam, vannak olyan ágaim is, amelyeken már megjelentek az apró levelek, annak ellenére, hogy elég hideg volt a tavasz. Egy veder nedves homokba szurkáltam el az ágakat. A kérdésem az lenne, hogy milyen hőmérséklet az ideális, kell-e fény, vagy pedig inkább sötétben tartsam, illetve, hogy mennyi vízre van szükségük. És ha már idő: kb. mennyi idő alatt gyökereznek meg annyira, hogy ki lehessen őket ültetni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Jenő!

      A már kihajtott rügyekkel az a probléma, hogy mivel még nincs gyökérzet, nincs ami ellátná tápanyaggal. Ezért kell a félfás dugványhoz is fólia, hogy csökkentse a párologtatást (és ott már nincs intenzív növekedés sem). Tehát a vesszők megvágására a még ki nem hajtott rész a megfelelő.

      Fényre nincs szüksége, amíg ki nem bújik a föld alól az első hajtás, hőre is csak pont annyi, amennyi a szabadban van. Sőt, ha a talaj felső része "jó meleg", az pont nem túl előnyös, mert gyorsabban fejlődik a hajtás, mint a gyökérzet. Ezért szokták például üvegházakban a dugványokat tálcástól, megemelve "talp-melegen" tartani, hogy előbb induljon meg a gyökérzet fejlődése, a hajtásé meg később.

      Tehát én a dugványokat úgy ahogy van, vedrestől kitenném egy árnyékos részre, a többi már az ő dolga.

      A kifejlődéséhez egy vegetációs idő kell, tehát ősszel, mondjuk októbertől tavaszig lehet kiszedni és a végleges helyére ültetni.

      Ha van kedved, értesíts az eredményről.

      Törlés
    2. Köszönöm a gyors választ - sajnos, pont ez az, amiket nem szerettem volna hallani :) Ugyanis én azt szeretném, hogy őszre már a saját lábukon éljenek és viruljanak. Persze, a tényekkel vitatkozni nem lehet, de kísérletezni igen. Épp az általad elmondottakra alapozva, arra gondoltam, hogy még egy darabig bent tartom, uis. ismét éjszakai fagyokat jósolnak. Ha már úgyis kilevelesedett (0,5-1 cm), bízom benne, hogy azok fognak annyi tápanyagot gyártani, amennyi elég lesz a gyökérképzéshez. A párologtatást meg úgy próbálom kibekkelni, hogy híg trágyalével öntözöm (ismétlem, homokban vannak), annyira, hogy a veder alján 1 cm rétegben gyűljön össze. Bízom benne, hogy ez serkenteni fogja a gyökereket, hogy igyekezzenek minél gyorsabban lejutni a vízhez. A levélképzést nem akarom nagyon visszafogni, mert ha a vízellátását sikerül megoldani, akkor vélhetőleg a párologtatás nem fog gondot okozni.
      Egyébként, most így néznek ki (a többségük levéltelen volt, amikor hoztam):
      https://drive.google.com/file/d/0BwiRgiwDLVdERzR1T0JWd1Q0R2M/view?usp=sharing

      Törlés
    3. Jelentem, ápr. 22-én kiültettem a dugványokat. Végülis a trágyaleves öntözés elmaradt, helyette bőven kaptak kútvizet (homokban) meg esőt, tehát jó nedves (vizes) homokban voltak valamivel több mint egy hónapig. Talán még hagynom kellett volna egy-két hetet, mert egyik-másiknál csak most kezdtek megindulni a gyökerek... Ettől függetlenül, kiültettem, és most, két hét múltán, úgy tűnik, hogy 80-90%-uk megfogant. Ha van valamilyen változás, még jelentkezem.

      Törlés
    4. Gratulálok a sikerhez, de leginkább türelmedhez, és kísérletező kedvedhez. A 80-90 % rendkívül jó arány.

      Törlés
  6. Szeretnék készíteni Törzsre oltott télizöld fagyalt. A kérdésem az, hogy melyik növényt használjam fel alanyként ami a törzset fogja adni? Én úgy gondolom hogy a nemes vagyis a gömb az a sima Ligustrum ovalifolium. Válaszát köszönöm:Dániel

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Alanynak a L. vulgare vagy a L. ovalifolium 1-1,5 m-es erős vesszőjű magcsemetéje vagy gyökeres fás dugványai használatosak. Azonban oltani legfeljebb a félmagas törzsű törpe fácskává nevelt tarka levelű, törpe növekedésű fajtákat szokták, a sima ovalifolium esetében inkább a törzs és korona kialakításában gondolkoznék (bár bevallom, én még nem próbáltam).

      Törlés
  7. Jo napot.
    En a multszombaton kezdtem el. A vesszoket vizbe tettem.
    Lassuk mi lesz belolle.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Dr Spider!

      Eddig - vizes vessző (bocs a rossz tréfáért, nem hagyhattam ki), a munkát folytatva remélhetőleg szép sövény.

      Törlés
  8. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  9. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  10. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  11. Üdvözletem!
    Én tizenéve kezdtem a fagyal szaporításába, hogy takarást adjon majd a kerítésnél. A módszerem az volt, hogy késő ősszel, ahogy a már meglévő bokrokról visszametszettem a vesszőket, kiválogattam kb. 4-5mm átmérőjű, 60-80cm hosszú, formás, elágazásokkal is rendelkező darabokat. Az alsó 40cm-ről leszedtem a leveleket, a felsőket meghagytam. Csoportosan a földbe ültettem őket, kb 40-50cm mélyre, hogy elegendő nedvességhez jussanak.
    Tavaszra ezeknek általában a 3/4-e megmaradt és rügyezni kezdtek. Ezután kezdtem visszanyesegetni, hogy jobban bokrosodjanak. Ősszel a végleges helyükre kerültek, akkorra már viszonylag fejlett gyökérzettel.
    A legrégebbi példányok mára komoly bokorrá fejlődtek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zoltán!

      Köszönöm, hogy megosztottad módszered, biztos más is kedvet kap hozzá.

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  12. Üdv Mindenkinek! Köszönöm a megosztott ötlteket! :)Én most ősszel szeretnék belevágni a sövény szaporításába. Pár szálat szerettem volna vásárolni, de közben a párom kitalálta, hogy meg kellene probálni egész nagy területen a sövény ületését. Így viszont annyira már nem éri meg. Fagy mentes helyen fogom tárolni és a kérdésem az lenne a gyökereztetés ideje alatt kell-e locsolgatni, vizesen, nedvesen tartani a homokot? Ja és mindenképpen meg kell szórni gombaölőszerrel? Esetleg tudtok mondani ilyen szereket, hogy mit keressek!? A válaszokat előre is köszönöm!

    VálaszTörlés